A gyulai kukoricamalom rövid története

A gyulai malom története az 1900-as évek első felére nyúlik vissza, ekkor építették a Gyulai Gazdák, az államosításig az ő tulajdonuk volt. 1958-ban a malom leégett, három évvel később az újjáépítés után 1961-ben indult újra a búzaőrlés.

A búzamalom a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat üzemeként, mint tanmalom is működött, a vállalat saját szervezésű szakmunkás oktatásának gyakorlati helyszíneként. A privatizáció után 11 évig angol tulajdonban volt, magyar menedzsmenttel AGRIMILL Rt., később Agrimill-Agrimpex Rt. néven működött. A malom átszerelése kukoricaőrlésre 1995 tavaszán történt, a legújabb BÜHLER technológia beépítésével. Innentől datálható a nagy sikerű és kiváló minőségű Agrimill márkanevű kukoricadarák gyártása.

Az 1990-es évek második felében a malom részleges rekonstrukción esett át, aminek keretén belül, a koptató üzemrészt felújították, a régi tisztító vonalat modern gépekre cserélték, valamint megnövelték az őrlőüzem teljesítményét is.

A malom névleges kapacitása 100 t/24 óra. Az üzem alapanyag-tároló kapacitása 2800 t, a betároló vonal 20 t/ó kapacitású. A hitelesített hídmérleg elektromos mérőcellákkal van felszerelve, méréshatára 30 t. a zsákos és kiszerelt készáru tárolására egy 200 tonnás DV szín áll rendelkezésre.

Az üzemet 2004. évben több más üzemmel együtt megvásárolta a Szabolcs Gabona cégcsoport, majd több átalakulás után, mint az ABO MILL Zrt. malomüzeme felszámolás alá került. A felszámolási eljárás során a malomüzem magyar tulajdonban maradt. Az új tulajdonos, a hagyományos minőségre, a régi dolgozók szakértelmére alapozva, de új szemlélettel AGRIMILL PLUS Kft. néven üzemelteti tovább.